2010. szeptember 30., csütörtök

2.Fejezet

Mivel annyira jó kedvem van:)) így hoztam még egy fejit. Meg persze otthon is vagyok, és háát nem igazán tudom mivel elütni az időt. Szal ez így tök jó:)Kommit is várok, ja és jó olvasást a fejezethez!! By.: Cs.i.t.r.i :)


Csörömpölésre lettem figyelmes, mire elfordítottam a fejem Damontól. Oh a bögrém... Kiesett a kezemből. Gratulálok Liane. Lehajoltam és kezdtem összeszedegetni a bögre darabkáit. Magamban átkoztam magam, amiért ilyen bénavagyok. Biztos vagyok benne hogy elvörösödtem. Ilyen szituációban, meg már szerintem rákvörös lehetek. Gyorsan kidobtam, mielőtt még Jenna néném észrevenné, de azzal nem számoltam hogy elfogja vágni az ujjam. Mivel a vértől nem vagyok rosszul, így gyorsan a mosdóhoz szaladtam, majd engedtem rá vizet. Remélem Damon sincs rosszul a vértől, de tévedtem ugyanis nem találtam sehol. Eltünt. Raktam rá egy zsepit, majd elindultam megkeresni Jennát.
-Jenna! Van egy rossz hírem!-kiabáltam kétségbeesetten. Nem tudom, hogy mennyire lesz ideges. Lehet a kedvenc bögréjét törtem össze. Uhh remélem nem.
-Jövök Liane-mondta Jenna
-Jenna! Véletlenül eltörtem a bögrédet-mondtam kétségbeesetten
-Jól van! Nincs semmi gond, majd veszünk helyette egy másikat-mosolygott
-Én törtem el, ezért majd én veszek-mondtam. Nekem ugyis elég sok pénzem van.
A csengő zavarta meg a beszélgetésünket.
-Majd én kinyitom-mosolygott Jenna.
Odasétált az ajtóhoz majd kinyitotta.
-Jó napot! Meghoztuk az autót. A Ferrarit.-mondta a szállító pasas
-Liane gyere meghozták a kocsid-mosolygott, majd rámkacsintott
Felszaladtam egy kis pénzért majd futottam le a kocsimhoz, ha valami baja lesz, nem kapnak semmit se. Örüljenek hogy hozzáérhettek az én drágámhoz.
-Itt is van.-mondta a szállító
-Köszönöm-mondtam boldogan. Majd megvizsgáltam, hogy lett-e valami baja, de szerecsére egy karcolás sincs rajta. Hálám jeléül még borravalót is adtam neki.
-Jenna! Elmegyek egy körre, és hozok egy bögrét is.-mosolyogtam majd rákacsintottam.
-Persze menj csak-válaszolt
Beültem a kocsimba. Mivel 18-adik szülinapomra kaptam anyától, így még csak most lesz majd 2 hónapos. Életre keltettem és felfedező útra indultam a városba. A kocsim dorombolása, mindig mosolygásra késztet. Egyszerűen imádom. Majd megálltam egy üzletben és vettem egy bögrét. Amikor jöttem ki az üzletből, találkoztam Elenával.
-Liane! Már meg is érkeztél-mosolygott rám
-Szia Lena! Már nagyon hiányoztál!-mosolyogtam, majd megöleltük egy mást
-Liane, had mutassam be neked Stefant-mutatott a mellette álló fiúra.
-Stefan Salvatore-mutatkozott be, majd kezet nyújtott
-Liliane Gilbert-mutatkoztam be énis majd kezet ráztam vele- Damon a testvéred?.kérdeztem, ugyanis ő is Salvatore.
-Csak nem találkoztál vele?-kérdezte
-Igen találkoztam vele és gúnyos modorával-mosolyogtam rá.-Haza felé tartotok, mert akkor elvihetlek titeket.-mosolyogtam még nagyobban
-Ugye nem azt akarod mondani hogy ez a te kocsid?-kérdezte Lena, de én erre csak rámosolyogtam-Hát akkor indulás-mondta izgatottam, majd tapsolt egyet.
Az út csendben telt mivel elég hamar hazaértünk. Kiszálltunk, majd bementünk a házba. Én felmentem a szobámba, ugyanis még ki kell pakolnom. Bőröndömhöz sétáltam, majd észre vettem azt a kis dobozt, amit még a postás hozott. Rá volt írva a nevem, de hiszen ez anya kézírása. A sírás folytogatott. A doboz kinyitását estére terveztem. Most pedig elszívok egy cigit. Kihajoltam az ablakomon, majd meggyújtottam. A szemem sarkából ki-ki csordult egy-egy könnycsepp, amikor anyára gondoltam.
-Ugye tudod, hogy káros az egészségre-mondta egy ismerős hang, gondolom a cigire
-Igen, tudom. De neked-itt rámutattam-mi közöd van hozzá?-kérdeztem-És mit keresel már megint a szobámba-majd ujra kihajoltam az ablakomon-Egyáltalán a kopogásról hallottál?-kérdeztem idegesen
-Hu várjál, ez a kopogás szó olyan ismerősen cseng, mintha az öcsém is állandóan ezt mondaná, ja meg Elena is-mosolygott gúnyosan
Azt hiszem Damontól ezt kell megszoknom. Majd elnyomtam a cigicsikket, becsuktam az ablakom és lefeküdtem az ágyamra.
-Mit akarsz?-tértem a lényegre
-Hát mondjuk megismerni-mondta gúnyosan
-Jolvan. Mit akarsz tudni?-kérdeztem nagyot sóhajtva. Damon eléggé le tud fárasztani. De azért örülök hogy érdeklem.
-Mért költöztél ide?-kérdezte
-Meghalt az anyám-mondtam. Éreztem hogy kezd egyre nedvesebb lenni a szemem, de még tartottam magam. Majd ha Damon kimegy a szobámból akkor majd bőgök, de nem most.
-Miben?
-Autóbaleset-válaszoltam tömören
-Nézd, én sajnálom. Tudod, mindenkihez érzéketlen szoktam lenni, de nálad képtelen vagyok.-mondta, majd odajött az ágyra és megölelt.
-Köszönöm!-mondtam, majd utat törtek maguknak a könnyeim. Damon próbált csitítgatni, de mivel ezzel nem ért el semmit, így közelebb huzott magához. Annyira jó érzés volt, és az illata... bódító. Damon közelsége nyugtatott meg.
-Nyugodtan aludj csak, ha felébredsz akkor is itt találsz-suttogta Damon, mire engem belül egy meleg érzés járt át. Majd belecsöppentem egy fájdalommentes világba...

2010. szeptember 29., szerda

1. Fejezet

"Eddig nem értékeltem az életet, de most bármit megtennék, hogy visszakaphassam Őt. Régebben azt tanították hogy van Pokol és Menny, de ha egy embernek megbocsátható bűne van akkor kerülhet a Mosógépbe. Nos én ezekben nem hiszek. Kiváncsi vagyok ha az ember meghal akkor hova kerülhet?"


Reggel amikor felébredtem, azt hittem mindent csak álmodtam.
- Anya... anya...-kiabáltam egyre hevesebben, majd újra elkezdett szúrni a szemem.-Remek... már megint bőgök...-gondoltam keserűen. Az életem kerekestől felfordult. Tegnap előtt történt az a szörnyű baleset. Bárcsak én is ott lettem volna. Anya a Mayochix elnöke, magyarán a góré. Éppen haza fele tartott amikor ( a rendőrök szerint) egy drogos bandával karambolozott. Anyám szenvedett. A bordája elég sok helyen megrepedt. Agyrászkodása és belsősérülései is volt, míg azokkal a rohadt füves gecikkel nem történt semmi komoly baleset. Mire a mentő kiért anyám már nem szenvedett. De persze a drogosok megúszták egy- pár karcolással az egészet. Én pedig ez eset óta leszarom a világot. Anyám elvált apámtól mert sokat veszekedtek, mindig azt hitte hogy más nőkkel múlat, de persze ez csak egy ok volt. Anya már nem szerette apát. Apa meg azóta lemondott rólam, mert nem őt választottam. Így már csak Jenna néném maradt. Már nagyon régen láttam. De Jenna néninél nem szeretnék zavarkolódni. mert Lenát és Jerrt is ő neveli. Ők is nagyon hiányoznak. S zerintem már meg sem ismernének. Nekik is meghaltak a szüleik. Ma repülök Mystic Fallsba. -Nyugalom csak 6 órát kell repülnöm.- gondoltam keserűen. Mivel elég sok pénzünk volt, ezért szeretek vásárolni, és a divat a mindenem. Van egy gyönyörű szerelmem, Ő pedig nem más mint az én Ferrarim. Egyszerűen imádom. Anya ... halála után elég sok pénzt örököltem. Szerintem még Paris Hiltonnál is gazdagabb vagyok. Mindenem meg volt amit csak szerettem . Szerető anyám, kocsi, kivéve az igazbarátok. Mindenki ki akart használni a pénz miatt, de persze ez nem jött nekik össze. Így hát őket is megvetem és leszarom. 5 óra múlva indul a gépem és még össze is kéne pakolnom. A házat pedig eladom. Gyönyörő három emeletes a ház. De túl sok az emlékem és nem tudnák itt élni. Közben elindultam az emeletre a szombámba, összepakolni a ruhákat cipőket. Mivel a múlt hónapban töltöttem be a 18-at így megkapom az örökségem anyutól és a ház jussát, ami valljuk be nem kevés. Nem vagyok elkényesztetett és pénz mániás. Tegnap volt anyu temetése azóta egy falatot sem ettem. Egyszerűen nem tudok erre magyarázatot. Nem kívánom. De mondjuk most már kezdd követelőzni a pocim. Mivel elég sok ruhám van és persze cipőm, ezért 3óráig tartott amíg végeztem a pakolászással, majd megfogtam a bőrőndöket és levittem az ajtó elé. Anyuról még raktam el egy képet, majd bementem a konyhába, mivel már elég régen ettem. Csináltam gyorsan egy vajas kenyeret, majd elég hamar megettem. Kezdek depressziós lenni. De nem szeretnék itt élni mert ebbe bele fogok őrülni. Talán egy új környezet majd rendbe tesz, ha nem is teljesen, de talán egy icike picit. A mélaságomból a csengő ébresztett fel. Oda futottam az ajtóhoz majd kinyitottam.
-Jó reggelt! Hoztam egy csomagot!-mosolygott a postás
-Jó reggelt!-köszöntem, mivel nem mosolyogtam rá vissza ezért enyhén elszomorodott
-Itt...itt és itt kérnék egy aláírást
-Rendben... tessék. -válaszoltam unottan
-Köszönöm és viszlát-köszönt el
-Viszlát-köszöntem énis
Az tuti hogy nem most fogom meg nézni mi ez, ezért beledobtam a bőröndbe. Rápillantottam az órármra és még van egy órám. Asszem lefutok az árushoz és veszek egy doboz...ööö nem is szerintem egy karton cigire lenne szükségem. Nem tudom mér, de nekem a cigi csökkenti a dühöt és a fájdalmat. Megfogtam a tárcám, és elindultam a boltba. Még szerencse hogy elmúltam 18.
-Jó Napot! Egy Kék Bond lesz!-mondtam unott hangon
-Jó Napot ! Elkérhetném a személyiét??-kérdezte az eladó,hmm... azt hiszi h még nem multam el...gyökér...
-Persze!-dünnyögtem majd odaadtam neki
-Oh ...köszönöm...és tessék -adta oda személyit és a cigit.
-Köszönöm-mondtam, majd ott hagytam... Vissza menetem a házba és rágyújtottam. Ez már egy ideje hiányzott. Persze meg is könnyebbültem. Mivel még 30percem volt így hívtam egy taxit, a kocsimat pedig már Mystic Falls környékén van... remélem semmi baja nem lesz... A taxi megérkezett majd a sofőr bepakolta a bőröndöket és irány a reptér...Amikor odaértem, kifizettem a taxist, majd elindultam a bőröndökkel, felszálltam a gépre a bőröndöket le adtam és már indultunk is. A hasam émelyeg, hányingerem van és a szívem szúr. Bekapcsoltam az övet. Majd zenét hallgattam az MP4emen. Délután 2re meg is érkeztem. Csak Jenna jött ki elém, mivel a többiek még suliba vannak.
-Jenna !! -kiáltottam  és megöleltem... és már megint bőgök...
-Oh Liane!! Annyira hiányoztál...-mondta majd ő is megölelt
-Te is nekem-válaszoltam neki
-Liane nyugalom...-próbált megnyugtatni
-Rendben-válaszoltam... kezdtem megnyugodni
-Gyere induljunk... Add csak ide a bőröndöket...-mosolygott óvatosan
-Rendben... -odaadtam neki egyet így nálam volt még kettő, majd rámosolyogtam, de szerintem ez ilyen gúnyosra sikerült
Beültünk az autóba és elindultunk az új otthonom felé. Amikor odaértünk kiszálltunk kivettük a bőrőndöket, majd elindultunk az ajtó felé.
-Nah megérkeztünk-mosolygott- Gyere beljebb drágám... Kérsz valamit inni... enni-kérdezte
-Egy teát kérhetnék??-kérdeztem félénken
-Ez micsoda kérdés?? -dorgált meg-Most már te is itt laksz így ne félj, és -mosolygott-Nyugodtam menj csak fel a szobádba, Elenáé melletti. Biztos megtalálod. A teát meg majd felviszem. Nyugodtan le is pihenhetsz.-mosolygott biztatóan
-Oké -mosolyogtam énis.- Köszi mégegyzer mindent-mosolyogtam énis és ez most szívből jött.
Elindultam a szobába... a szobámba. Jennát nagyon szeretem és már nagyon hiányzott. Benyitottam a szobámba körülnéztem, majd lepakoltam a cuccokat az egyik sarokba. A szobám színe lila. Az egyik sarokban van az ágyam,  a másik sarokban van egy íróasztal laptoppal, és van még egy tévém is. A szoba nagyon tetszik. Oda mentem az ablakhoz, majd kinyitottam és kihajoltam.
- A kilátás is gyönyörü-mondtam magamnak
Majd meghallottam egy krákogást. Megijedtem és majdnem bebasztam a fejem, de szerencsére nem vertem be nagyon. Majd az ismeretlenre tekintettem.
-Szia! Biztos te vagy Liliane Gilbert...-mosolygott gúnyosan
-Öh... igen te pedig...??-kérdeztem
-Damon Salvatore személyesen-mosolygott gúnyosan, és közben olyan önelégült fejet vágott chh... ego az van bőven. De most hogy így nézem ... a szeme gyönyörű.
-Hát örülök... amúgy mit keresel a szobámban??-kérdeztem
-Hát jöttem bemutatkozni-még mindig az a gúnyos mosoly
-Aha-válaszoltam tömören. Háát elég helyes... lehet h Elena pasija?? Jaj könyörgök neee-gondoltam kétségbeesetten
-Elena pasija vagy?? -kérdeztem némi féltékenységgel és kétségbeeséssel a hangomon
-Nem! Tudod neki az öcsém jön be... csak nem tudom miért??-kérdezte a végét szerintem magától
-Liane!! Kész a tea-kiabált Jenna
-Máris megyek-kiabáltam vissza
-Háát akkor menjünk-szólt Damon
Elindultunk, majd lesétáltunk a lépcsőn. Ahh Damon nagyon helyes... asszem belezúgtam... a szemei pedig gyönyörűek... egyszerűen tökéletes...sőt talán túl tökéletes is.
-Áhh látom megismerted Damont-mosolygott Jenna -Kérsz valamit Damon??
-Nem Jenna ... köszönöm-közben egész végig engem nézett, én pedig elvesztem gyönyörű kék szemeiben.

Sziasztok !!

Nos... elöször is sziasztok!!! Elkezdtem írni egy fanfictiont ami a Vampier Diaries-(Vámpírnaplók)zel kapcsolatos... most fel is rakom az első részt. Remélem élvezettel fogjátok olvasni... Viszont kizárólag csak akkor fogtok frisseket kapni ha kommenteltek. Az első kommihatár 5. Szóval mint montam élvezzétek e csodát:) Ha nem tetszene valami nyugodtan írjátok meg, így legalább tudok változtatni... Mint említettem most már kaptok is egy fejezetet... Jó szórakozást... By.: Cs.i.t.r.i